Balogh Zoltánné - Balogh Bori néven az Amaro Drom régi szerzője - két éve vizsgáztat cigány nyelvből a ELTE ITK-ban, közismertebb nevén a Rigó utcában. Ma már saját otthonában tart lovári nyelvtanfolyamokat és készíti fel tanítványait a lovári nyelvvizsgára. Gyermekkora óta vonzódott a nyelvekhez, ezért magától értetődő volt a pályaválasztása: német-orosz tanár szakon végzett, de angolból is szerzett nyelvvizsgát. Balogh Borival készítettünk riportot ...

Hogyan lettél vizsgáztató?

Korábban még vizsgázni se akartam. Amikor a Rádió C -ben nemzetközi magazint szerkesztettem, a világ különböző részein élő romákkal készítettem interjút, ami sokszor nem is ment volna másképp, csak cigányul. A dolog működött, én meg azt gondoltam, minek nekem erről papír, anélkül is tudok cigányul. De az egyik ismerősöm addig győzködött, hogy vizsgázzak le, mert jó lehet az még valamire, míg végül elmentem. A vizsgán elég nagy feltűnést keltettem azzal, hogy ez a nem cigányos külső - kék szem, szőke haj - szokatlanul jó nyelvtudást takart. Az ajtó előtt álló többi vizsgázó biztosított róla, hogy a bukásom garantált, mert középfokú vizsga nélkül, egyből felsőfokra merészeltem jelentkezni, ráadásul nem ismertem egyik tankönyvet sem, és nem végeztem el semmilyen lovári nyelvtanfolyamot sem. Még ott a vizsgán elkérték a telefonszámomat - akkor még nem tudtam, miért - csak később derült ki, hogy szeretnének felkérni vizsgáztatónak. Közben a Romaweb internetes portálhoz kerültem, ahol cikkeket fordítottam, amikre szintén felfigyelt egy Rigó utcai vizsgáztató. Egy harmadik személy is javasolta, hogy küldjem be az önéletrajzomat az ITK-ba, mert kevés az olyan ember, akinek nyelvtanári diplomája és felsőfokú cigány tudása van egyidejűleg, úgy gondolja, hasznomat vehetnék ott. Már nem is tudom végül melyikük szólt.

A Romawebhez úgy vettek fel, hogy lovári nyelvjárásra kell fordítanom a híreket, én pedig cerhári nyelvjárást beszéltem, így gyors önképzést kellett végeznem, hogy megfeleljek a követelményeknek. Szerencsére vannak lovári és kelderás sógorkáim, az ő szavukat figyeltem, meg olvastam a lovári nyelvjárású irodalmi szövegeket. Mivel ez a jellegű munka írásbeli, volt idő arra, hogy egy-egy bizonytalan ponton felhívjak egy anyanyelvi lovári kollégát, vagy több helyen utánanézzek, hogy más hogyan fordítja ezt vagy azt. A vizsgáztatásnál ez épp kapóra jött, hiszen ott is lovári nyelvjárásban kell beszélni, a vizsgázónak nem feltétlenül, de a vizsgáztatónak igen. Ma már belejöttem, csak ha nagyon fáradt vagyok, a nap végén csúszik be egy-egy cerhári fordulat vagy intonáció. Ez visszafelé is hat, otthon meg már nem tudok színtiszta cerhárit beszélni, a család meg kinevet a lovarizmusok hallatán. Azt mondják, felvágok, pestinek teszem magam, vagy csak egyszerűen kikacagnak.

Hogy fogadta mindezt a szűkebb környezeted, a családod?

Többször nekem szegezték már, hogy a cigány nyelv nem arra való, hogy a magyarok megtanulják, hanem arra, hogy a magyarok ne értsék meg. Az biztos, hogy volt és van ilyen funkciója, de nem kell félni, aki csak kényszerből tanulta meg, az nem is érti eredeti nyelvi környezetben. Igaz, néha rajtam is átvillan tanítás közben, hogy áruló vagyok, eladok valami közös családi kincset, de újra és újra rájövök, hogy nem teszek én semmi rosszat. Vannak tesztmondataim, pl. Beshav po villamoshi /Bésáv po villámosi. Azt jelenti, ülök a villamoson. Ugye ott virít benne a magyar jövevényszó: villamos. De ha rendes cigány hangsúllyal elmondom egy magyarnak, s megkérdezem mit jelent, azt mondja, mosásról meg samponról lehet szó. Mivel az ő füle megszokta, hogy ott kezdődik egy szó, ahol a nyomatékos szótag van, és itt a "sav" meg a "mos" a hangsúlyos szótag, egyszerűen nem hallja ki belőle a villamost.

Mennyire nehéz a vizsga?

22-24 év telt el a saját Rigó utcai orosz, angol, német vizsgáim óta. Amikor vizsgáztatóként hospitáltam, összehasonlítottam korábbi nyelvvizsgáimat a mai lovári vizsgákkal, és bizony nem sok mindenkit engedtem volna át. De lehet, hogy csak a hajdani, az érettségi körüli szellemi erőfeszítés miatt tűntek nagyobb megpróbáltatásnak a régi vizsgák. Meglepő volt az is, hogy a vizsgákon egy olyan cigány nyelvvel találkoztam, amit csak ott használnak, ami oda alakult ki. Ez nem pontosan az a nyelv, amit az emberek otthon beszélnek. Nem csak nyelvújító szándékú kibővített szókincsében tér el attól, amit én családi nyelvként használok, és nap mint nap hallok otthon, hanem más idegen nyelvek utánzásából adódó, a cigánytól idegen szóképzési és mondatszerkesztési metódusaiban is. Míg az előbbi mértékletes gyakorlása hozzájárulhat a nyelv fejlődéséhez, az utóbbit károsnak, rombolónak tartom. De hogy igazán meg tudjam ítélni, hová vezetnek ezek a tendenciák, ahhoz egyszerre nyelvésznek, pszichológusnak és jósnak kellene lennem, s mivel egyik sem vagyok, ez csak egy magánvélemény.

Sokan azt mondják, hogy a cigány nyelvből könnyű letenni a nyelvvizsgát. Te hogyan vélekedsz erről, neked mi a véleményed?

Ezt a nyelvet semmivel sem könnyebb megtanulni, mint más nyelveket. Ez csak legenda. A cigány nyelvet választók közül sokan hisznek ebben, és nem veszik komolyan a tanulást. Természetesen a cigánynak is van nyelvtana, szókincse, ráadásul sok olyasmi is, ami nemcsak a magyar nyelvtől idegen, de azoktól a nyelvi jelenségektől is, amelyekkel más idegen nyelvnél találkozol. Vegyük például a szavak hangsúlyát, amelyek a mondatba kerülve máshol jelennek meg vagy eltűnnek, az igei szemléletet, meg sok mást, amiben most nem mélyednék el. Ezek a különbségek nem hasonlíthatók semmihez, s ettől akár nehezebbnek is mondhatnánk, ha egyáltalán össze lehetne hasonlítani a nyelveket. Nem lehet őket patikamérlegre téve összemérni, mert hogy ki mit tud könnyen elsajátítani, az egyénenként változik, egyiknek ez a könnyű, a másiknak az. A vizsgázók között valóban terjed a hír, hogy a tanfolyam után le lehet vizsgázni kevés óraszám mellett is. Ezt a téveszmét csak erősítik azok a szélhámos nyelviskolák, nyelvtanfolyamok, ahol 60 óra leforgása után középfokú nyelvvizsgát ígérnek. Nem találkoztam még olyannal a vizsgán, aki ilyen iskolából vagy lovári nyelvtanfolyamról jött, és megfelelt volna elsőre. Sorozatban megbuknak.

Mióta tanítod a lovári nyelvet?

Ez megint olyan dolog volt, amit nem akartam és rábeszéltek. Nem akartam tanítványokat vállalni, nyelvtanfolyamokat indítan, úgy gondoltam, az is sok egy anyának, ha napi tíz órát tölt távol családjától munkahelyen és közlekedési eszközökön, meg valamikor élni is kellene. De egy kedves kolléganő olyan meggyőzően ajánlott be valakinek, s ő annyira nálam akart tanulni, hogy nem bírtam lerázni, és kötélnek álltam. Utána meg egyik tanítvány hozta a másikat. 
Azóta már a másik oldalt is látom, és többet hallok arról is: mivel „etetik” az embert, illetve mit képzelnek a hallgatók, hogyan fogják letenni a vizsgát. Jelenleg Tizenhét tanítványom van, közülük csak egy akarja használni a nyelvet. Rajta látszik, hogy szívvel-lélekkel tanul, és a cigány kultúrára is kíváncsi. Ő pszichológus. A többiek azért tanulnak, mert a diplomájuk megszerzéséhez szükségük van egy nyelvvizsgára. Minimum 200 óra tanulásra szükség van, de ez csak akkor elég, ha a tanuló otthon is tanul, tehát a velem eltöltött időt hatékonyan arra tudjuk használni, hogy javítson, irányokat kapjon, és én ellenőrizzem. Aki úgy jön órára, hogy csak felveszi a füzetét úgy, ahogy múltkor letette, és közben nem tanult egy szót sem, vagyis nem érdekli a nyelv, az nem fog levizsgázni száz órával. 
Egy francia lányé volt a csúcsteljesítmény, akit az angol mint közös nyelv közvetítésével kellett cigányul tanítanom. Nehéz volt, mert nem az anyanyelvünket használtuk, és ez az alaphelyzet dupla koncentrációt kívánt. Táncosnő volt, aki a világ különböző részein járva cigány táncokat tanult, ezért volt szüksége arra, hogy kommunikálni tudjon a cigányokkal. Itt, Magyarországon nem találtunk számára semmilyen segédanyagot, de benne olyan akarat és tehetség volt, hogy összesen tizenhét órám volt vele, és le tudtam volna vizsgáztatni, átment volna középfokon. Az akarata rengeteget számított. Aki csak azért tanul, hogy diplomája legyen, annak általában nehezebben megy.

Mennyire próbálod meg közvetíteni a kultúrát nyelvtanítás közben?

Elmondok olyan dolgokat is, ami nélkül le tudnak vizsgázni, de egyszerűn nem bírom ki, hogy ne meséljem el. Megtanítom, milyen beszédfordulatok vannak, melyik jelenség honnan származik. Azt is őszintén elmondom, hogy melyek azok a szavak, amikkel csak a vizsgán fog boldogulni, ám ha elmegy a cigányok közé és ott használja, ki fogják röhögni. Lehet, hogy nem jegyzik meg a diákok, de nekem így jobb a lelkiismeretem. Felhívom a figyelmet a tabu témákra, amiket jobb kerülni…

Hogy látod, a vizsgázók ismerik a cigány kultúrát?

Alig. Rendszerint a tanár megpróbálja megismertetni velük, de a vizsgázók kiszűrik azt, ami feltétlenül szükséges a vizsgához, a többi lepereg róluk. Én is megpróbálom megismertetni tanítványaimmal a cigányok szokásait, kultúráját, és tudatosítani bennük, hogy ne csak a papírért tanuljanak, de legtöbbjüknek ez csak falra hányt borsó. Viszont vizsgáztattam olyan tanulót is, akin látszott, hogy beleszeretett a cigány nyelvbe, és a vizsgán olyan eszmefuttatásra volt képes, hogy öröm volt vele beszélgetni.

Milyenek a könyvek, mennyire alkalmasak a tanulásra?

Semmi nem az igazi még. Van olyan könyv, ami a nyelvvizsgatémák szerint készült, viszont erőltetetten próbálja „majmolni” az egyéb nyelveket. Van egy másik könyv, ami az autentikus cigány szókincset tartalmazza, a nyelvtana is korrekt, azonban a témái egysíkúak. Található az interneten is egy program, amivel még csak most kezdek tanítani. Első ránézésre jó, de a gyakorlat során kiderül majd, mennyire használható. Úgy érzem, ezen szerző bármelyike meg tudná alkotni a tökéletes tankönyvet, de mivel mindenki kénytelen ezer más dologgal is foglalkozni, nem marad rá elég energiánk és időnk. Jómagam is készítettem rengeteg anyagot, gyakorlatot, amit igen jól tudtam használni a tanításnál, azután betörtek hozzánk, elvitték a számítógépünket, s az egész odaveszett. Már nem sok kedvem lenne ugyanezt elölről kezdeni, és a fő gond az, hogy egyszerűn nincs rá idő. Eddig még a könyveknél is jobban hiányzott a hanganyag. Most már készülnek ilyen nyelvoktató anyagok, egyik már megtalálható az interneten is, csak mennyiségileg ez még nagyon kevés, és technikailag is rendbe kellene szedni, mert minden gépen megáll, akadozik.